Afrika több mint 1,000,010,000 fős lakosságának 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulatvárosban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek. A legnépesebb város Egyiptom fővárosa, Kairó.(Lakói arabok, berberek, európaiak, szudániak, busmanok, pigmeusok.) Afrika őslakói a fekete bőrűek. Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll,sötét bőr, sötét, göndör haj. Eggyik fő csoportjuk, a szudániak, az eggyenlítőtől észekra, míg a másik, a bantuk, e sávtól délre élnek. Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott vadászó-gyűjtögető pigmeusok és Kalahári-vidékén élő busmanok. A kontinens mediterrán éghajlatú tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv. Afrikában a területéhez képest kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A legsűrűbben lakott tája a Nílus vülgye Egyiptomban (400 fő/km²). A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él. Ugyanakkor a sivatagok, esőerdők, magashegységek folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét (Magyarországon 11 fő). Afrika népességének kb. 30%-a lakik szinte lakatlanok.

A mediterrán partvidéket elhagyva, a pusztákban szétszortan álló, lapos sátrakat lehet megfigyelni. Ezekben élnek a beduinok. A ,,bed,, szó nomád pászort jelent. Kb. 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábiában. Itt Afrikában egy-egy oázis közelében verték fel sátraikat. A sivatagi kereskedelem fellendüléseután karavánutakat kezdtek ,,ellenőrizni,,. Portyázó csapataik rajtaütöttek a karavánokon. (ezt a hadműveletet nevezték ,,ghaz,,vának, és ebből származik a razzia fogalma.) Ma pásztorkodással foglalkoznak, tevét kecskét juhokatsztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba.A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterültek közelébe.Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal. A Szahara belsejében élnek a tuagerek. Sokáig a sivatag kalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkel sót és élelmet szállítanak a délebbi tájak nomád néger törzseinek. kék embereknek nevezik őket. A férfiak kék színű, tógaszerűTanzániábanKenyában élnek a maszájok. Valamikor ők voltak a kontinens legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma őkk a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják,gyöngyökkel díszítik. Öltüzetök egyszerű színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtookban nyilakat, tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert külüket külömböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek. Karjukat drótspirál díszíti. A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adotságoghoz igazodtak. A félsivatagok, száraz pusztákfalvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melynek építőanyaga a temészeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi: pl.: a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai. A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él. A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A gondokat fokozza az AIDS rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakossaág 20%-át érinti, beleszámítva a gyerekeket is. Fekete-Afrika országai gazdagsági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztéseik fordítani. tenyésztenek. Amikor a vászonöltözéket viselnek.Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, a fiúk 15-20 éves koruktól viselhetik. és nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a pörfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős része